2015. január 14., szerda

Szöveg 7. oszt

Másold át a szöveget a szövegszerkesztőbe és formázd meg a következőre!

cím: 18-as Arial aláhúzott
író: 14-es Arial
Szöveg: 12-es Times New Roman
A szöveg végére egy vonatot illesszen be!
Az idézet dőlt betűs, a neveket a szövegben félkövérre állítsa be!
Indul a bakterház
Rideg Sándor
Nemhiába, hogy még csak kamasz vagyok, de nem is sikerült még nekem soha semmi. Kivéve
ezt a könyvet. Pedig olyan szomorú és fura dolgok történtek velem, hogy ne tovább!
Beszélték felőlem az emberek, hogy csudagyerek vagyok, meg hogy bár akasztottak volna föl
kétnapos koromban, mert nem lesz belőlem becsületes ember se így, se úgy.
Anyámnak meg egyenesen azt javasolták, hogy tekerje ki a nyakam inkább előbb, mint utóbb.
Ha levelet kaptam volna, így címezték volna meg számomra az atrecot:

„A szépreményű Bendegúznak a Feketesas uccába, saját keze közé.”

Anyám az ég szerelmére kért, hogy javuljak meg jószántamból, vagy ha nem, hát így is, úgy is
elvisz engem az ördög. Mondtam anyámnak, hogy amint lehet, rögtön megjavulok. De hát
faluhelyen ez se megy olyan gyorsan.
Aztán, amikor már félig-meddig megjavultam, jött panaszra Varga Pista, a költő. Ez a vén
gazember meg erőnek erejével azt állította, hogy én minden este odaállok az ablaka alá, ahol a
falubeliek csizmáit foltozta, és beveretem vele a saját üvegablakát kaptafával, ráöltögetem a
nyelvem, őrá, aki az egész megyében leghíresebb csizmadia, holott egyetlen szavába kerülne az
urak előtt, és engem becsuknának a dutyiba... Ilyen csekélységen múlt az életem, mert a
rabságot ki nem bírnám, annyi szent.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése